Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös

A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet. Teljes hossza 29,2 km, átlagos szélessége 71 m, terület 207 ha, átlagos vízmélysége 2,2m, víztérfogata 4,5 millió m3, ezzel Magyarország ötödik legnagyobb állóvize.

 Szarvasi Arborétum

A Körös vízrendszerének holtágaival, ősmocsarak maradványaival, ártéri erdőkkel, gyepekkel, szikes pusztákkal csodálatos természeti környezetet biztosít az idelátogatóknak!
A Szarvasi Arborétum 82 hektáros természetvédelmi terület, melyet a világ minden részéből látogatnak, szintén a Körös-parton található.

Erzsébet-híd

A 2011-ben készült gyaloghíd az Erzsébet ligetet köti össze a városi oldalon található Vízi Színházzal. A híd korlátja, pillérei és drótkötelei kihagyhatatlan, fotózásra csábító geometriai mintákat mutatnak.

Vízi Színház

A Szarvasi Vízi Színház Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel egy remekbe szabott új gyalogos fahíd szomszédságában. Ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak. A Szarvasi Vízi Színház működtetésére Szarvas Város Önkormányzata a Békés megyei Jókai Színházat kérte fel.

Info:
Cím: 5540 Szarvas , Petőfi Sándor u. 7-9.

Körös-Maros Nemzeti Park, Körösvölgyi Látogatóközpont

Szarvas területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei közé tartozik. Szarvason található a Körös-Maros NP Körösvölgyi Látogatóközpontja. A Körös-vidék hajdanában egy nagy kiterjedésű időszakosan vízzel borított ártéri síkság volt. A Hármas-Körös szabályozása után keletkezett másodlagos folyóártéri tájforma, ma a magyar természetvédelem egyedülálló ritkasága, a messzi vidék egyik legszebb tájegysége. A gátak közé szorított hullámtér különleges értéke, a vizekhez kötődő újjáéledt hajdani vízi világa, a ritka növény- és állatfajok sokasága. A Körösök fontos szerepet töltenek be a Kárpát-medencei madárvonulásban.

1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi középpontját jelzi. Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapui 2000 óta őrzik az 1250 méter hosszú Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely 17 stáción keresztül vonultatja fel Magyarország történelmének jelentős állomásait.

Az evangélikus Újtemplom a város \"keleti kapujában\"

1896-97 között épült a millenniumi fénykor idejében.

A templomon megfigyelhetjük az eklektika sokirányú törekvését, de a gótika jegyei uralják. A templombelsőbe betekintő látogatókat meglepheti a díszítés gazdagsága, amely meglehetősen ritka a protestáns templomokban.
Az oltárt díszítő képet Veress Gusztáv festette, a megfeszített Krisztust ábrázolja. A templom előtti haranglábon állt a három tonna súlyú, ún. Kita-harang. 1917-ben háborús beszolgáltatásra került.  

Tornya közel 70 m magas. Ezer fő befogadására alkalmas. Belsejének gazdag díszítése meglehetősen ritka a protestáns templomok körében. Érdekessége, hogy a mennyezet 15 m, az oltár pedig 10 m magasságban van. Érdemes megtekinteni.

Evangélikus Ótemplom 

 Az 1722-ben újratelepített városnak kevés műemléképülete van. Ezek közül legrégibb Tessedik Sámuel temploma. 1786-88 között épült koraklasszicista stílusban.

Építését Tessedik Sámuel lelkész kezdeményezte és szervezte rendkívül jó gyakorlati érzékkel. Hihetetlen gyorsasággal és hihetetlenül olcsón épült fel Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei szerint.

Tessedik Sámuelnek (1942 óta) egy domborművel díszített emléktábla állít emléket a torony külső falán.

Bolza kastély és parkja

Bolza Pál (1861-1947) egykori kastélyának elődje 1810-20 között épülhetett a Körös-part magasabb fekvésű területén, a folyó hídja közelében. A XIX. század közepén klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el.

1810-1820 között épült klasszicista stílusban, romantikus és eklektikus részletekkel.
Bejárata előtt oszlopcsarnok látható timpanonnal, benne a Bolza- és a Batthány-család kőből vésett grófi címere. 1911-ben került a kastély lépcsősorára a capitoliumi farkas méretazonos másolata Romolusszal és Rémusszal. A szobor a Bolza-család olasz eredetére emlékeztet. 

Szent Klára Katolikus templom

A szarvasi katolikus kisebbség 1807-1812 között építette fel templomát copf stílusban. A templom felszentelése 1812. augusztus 12-én, Szent Klára napján történt. Az orgonát 1825-ben avatták fel. 

A templom ma is meglévő vörös márvány lépcsőjét gróf Bolza Géza adományozta 1898-ban. A hívek adományából készült üvegablak, az I. világháborúban elesett szarvasi katolikus vallású katonák nevét örökíti meg.

Elérhetőség: 
Szarvas, Szabadság út 34.

Szlovák Tájház

A szarvasi Szlovák tájház egy módosabb szlovák család életébe enged bepillantást. Helyiségei: tisztaszoba, konyha, kamra.

A szoba berendezési tárgyai: a magasra vetett ágyak, a kanapé, az asztal és a székek, a tulipános láda, esetleg a bölcső és a rokka.
Szinte minden tanyában volt kemence. Ha a konyha szabadkéményes volt, itt füstölték a szalonnát, kolbászt. A kamrában szerszámokat, munkaeszközöket, tárolóedényeket tartottak.

Szarvas szobor 

A város jelképévé vált a Szarvas szobor, amit 1913-ban állíttatott gróf Bolza Pál Körös-parti kastélyának kertjébe. A bronzszobor Maróti Géza szobrászművész, építész és iparművész alkotása. A gróf belső inasának emlékei szerint egyetlen éjszaka állíttatta fel Bolza Pál a szarvas-szobrot, hogy a feleségét születésnapján meglepje vele. Manapság szilveszter éjszakáján a fiatalok zarándokhelye. A rendszerváltáskor felvetődött, hogy a szobrot visszahelyezik eredeti helyére. Bolza Mariette, a gróf lánya azonban úgy nyilatkozott, hogy a szobor méltó helyen áll. 1950 óta áll a város központjában.

Gazdász Emlékmű 

A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karának belső parkjában 2007. október 18-án avatták fel a 80 éves szarvasi gazdászképzés emlékére Csiky László szobrászművész Gazdász Emlékművét. Az alkotás korhű díszruhában ábrázolja az 1940-es évek szarvasi gazdász tanulóját. A művész a szobrot egy öregdiákról, Tóth M. Sándorról mintázta.

A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karának belső parkjában 2007. október 18-án avatták fel a 80 éves szarvasi gazdászképzés emlékére Csiky László szobrászművész Gazdász Emlékművét. Az alkotás korhű díszruhában ábrázolja az 1940-es évek szarvasi gazdász tanulóját. A művész a szobrot egy öregdiákról, Tóth M. Sándorról mintázta.

Ruzicskay Alkotóház

2015. június 2-tól ismét kinyitotta kapuit a szarvasi Erzsébet-ligetben található Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig várja látogatóit. Az alkotóház a művész halála óta emlékkiállításának helye, falán a művész megrajzolta a város történelmének jelentős eseményeit és nagyjait.

Szárazmalom

Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalma. Működését 1962-ben fejezte be az országban utolsóként.Az Ady Endre utcában látható ipartörténeti műemlék 1836-ban épült.

avatta a falu határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét, mely páratlan látvánnyal fogadja a turistákat.Hatására a helységet átszelő szeszélyes folyó, csendes, sportolásra, pihenésre alkalmas vízzé változott.